G – M – B
A hagyomány szerint január 6.-án visszaindulnak hazájukba a napkeleti mágusok – akik minden évben a téli napforduló kezdetétől “vendégeskedtek” nálunk. Régebben ilyenkor – erre emlékezve – az ajtók felső keresztfáira írták a neveik kezdőbetűit: G – M – B (és az évszámot)
Elképesztő, hogy napjainkban a többszáz éves szokások és szerzők – a régies írásmód ellenére –, néha jobban érthetők, mint pl. a kortárs Esterházy Péter!?
“Az sok ígikből beszéd líszen, melyben ha az ígik el nem távoznak az ű tulajdon jegyzísektűl, könnyű az olyan beszídet megérteni, ha kediglen eltávoznak, nehéz.”
[Jegyzet: Ige = szó ; jegyzés = jelentés]
A régiek még tudták, hogy miről beszélnek… Csak érteni kell őket! Példának okáért nézzünk egy verset a Teremtés Könyvéből:
„A kígyó [mozgása]pedig ravaszabb vala minden mezei vad [mozgásá]nál…”
(Károli ford.: 1 Móz. 3,1)
Ma is (kis logikával!) teljesen érthető így a kőtáblák (ki tudja hányezer-éves?) szövege is! Természetesen akinek ideje engedi, hallgassa csak nyugodtan a média- és tőzsdegurukat…
A lényeg, hogy - történelmi mércével mérve bizonyosan - mindannyian szépen-lassan egyre többet tanulunk! Kijártuk már a “Mindentudás Egyetemét” is. Mi jöhet még ezek után?
Már csakis az Élet! Az Élet Iskolája:
“...
Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem.
Ha az ember az marad, ami volt:
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.”
