Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szent Gellért hegy alatt

2011.09.02

A tegnapi Margit-hidi séta után Thébai Remete Szent Pál járt az eszemben. A NET-en utánakeresve érdekes adatokat találhat az ember. Thuróczy János krónikája is ír róla. Ennek lényege, hogy az Anjou Nagy Lajos (aki még szakrális királyunk volt) hosszú-hosszú hadakozás és alkudozás eredményeképpen KICSERÉLTE(!?) Szent Gellért maradványait Thébai Remete Szent Pál testére!

remete_szent_pal_szentsege_001.jpg

Az ember csak FONTOSABB dolgokért szokott ennyit küzdeni és áldozni!! 

(Forrás: http://www.szentozseb.hu/)


1381. november 14. Remete Szent Pál ereklyéinek hazahozatala..

Thébai Szent Pál, földmaradványait 1169-ben ásták ki, ezt megelőzően kb. 828 évig volt eltemetve, Komnénosz Manuel császársága alatt Bizáncba vitték. Ahonnan azokat II. Baldiun keleti császár Dandolo doge kérelmére Velencébe küldötte, ahol a Szent Julián egyházban tartották 1381. október 4-ig, vagyis hazánkba szállításáig. A thébai Remete Szent Pált Nagy Lajos hozatta Magyarországra, kinek holttestét a Velencével 1381-ben kötött Torinói szerződés egyik pontja értelmében cserélték el a venetói származású Szent Gellért földi maradványaiért. Az ereklye számára külön kápolnát építettek. A szent test számára 1484–88 között Dénes mester, pálos szerzetes, művészi értékű vörösmárvány koporsót faragott, melynek oldalait a szent életéből vett jelenetek díszítették. A koporsó a szentlőrinci kolostor török dúlásakor megsérült és a két megmaradt töredéket ma a Budapesti Történeti Múzeum őrzi.[6] Hassensteni Bohuszláv cseh humanista költő dicsőítő verse Remete Szent Pál budai síremlékéről (kápolnájáról) írt epigrammája, Schelta Jánoshoz:

Jánosom, ím láttuk hát Pál márványpalotáját,
Ily szépnek vágyá szűz Dianánk az övét.
Nem láthattak ilyent egykor Krétán sem a vének,
Ily szentélyt bizony ott még Jupiter se kapott.
Pál eme temploma Pantheon oszlopait megelőzi,
S halványabb nála Flavius épülete.
Nincs több márvány Memphiszben, nincs a byzánci
Sírján ennyi arany, s ennyi igaz kegyelet.
Ó, boldog népek s országok a nagy Duna mentén,
S boldog vagy, Buda, mert Pál, aki véd titeket.

Remete Szent Pál kápolnájának építését, B. Thar Albert ispán budai várkapitány, és kun gróf, melyet még mint világi kezdett el építeni, csodálatos munkával befejezte és később is minden tehetségét a kolostor fölvirágoztatására fordította, hiszen rövidesen belépett a Pálos-rendbe.

Mint tudjuk tiszteletből és alázatból Boldog Özséb esztergomi kanonok 1262-ben a pápai kúria elismerésével a rend védőjéül az őskeresztény vezeklőt választotta. A magyar Pálos-rend, melynek névadója, Pál, szellemi őseként és példaképeként tisztelik.
Mátyás király 1467. január 15-én győzelmet aratott Ali bég felett, ezért az ország védőszentjévé avatta Remete Szent Pált a király.
Az ereklyék Budaszentlőrincre szállítása 1381. november 14-én a korabeli ország nagy ünnepe lett. A körmenetet maga Lajos király vezette. Az igen jámbor király Buda városában a szentlőrinci kolostornak ajándékozta bizonyos Cziligh gróf egyik nagy házát; ezt a város minden lakója Szent Pál házának nevezi, mivelhogy azzal a szándékkal adta, hogy a veszedelmes időkben ott őrizzék Remete Szent Pál holtestét. Kaplai Demeter[10] esztergomi érsek (1378-87.) búcsút engedélyezett azoknak, akik új nyugvóhelyét fölkeresik.„

P.S.: A maradványokat a törökkel folytatott harcok során a felvidékre menekítették, de azok egy ostrom alatt bennégtek.