Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyitány (1965)

2011.11.17

 

chicken-egg.jpg

(FORRÁS: http://www.latomus.eoldal.hu/cikkek/blogfeleseg/nyitany--1965-.html )

Pótolhatatlan, régóta keresett kincsre bukkantam a sokak által kárhoztatott, de az értékőrzés terén mégiscsak élenjáró világhálón. Másodikos (ma úgy mondanánk: tizedikes) gimnazistaként vagy hússzor is megnéztem (többnyire egyedül) egy csodálatos rövidfilmet, melyet mindig a filmhíradó és a nagyfilm között vetítettek. Nyitány. A címét is csak onnan jegyeztem meg, hogy tizedmásodpercre pontosan Beethoven Egmont-nyitányára épült a film tempója és szerkezete. A fényképezés, a világítás, a vágás káprázatos, megunhatalan. A színek minősége, élénksége - persze - nem a mai high-techtől megszokott volt, de akkoriban (a hatvanas évek második felében), főleg széles vásznon, bámulatos volt ez a színvilág is.

Egy szemes tojás belsejének misztériuma tárult elénk a Körút egyik nagy mozijának hatalmas felületéről. Az ámulattól az egész moziközönség szinte mozdulni, levegőt venni sem mert - velem együtt. A megtermékenyített tojásban keletkező apró zigóta megmozdult, és lüktetve épülni kezdett egy új élet. ... A természetnek ebben a parányi laboratóriumában alakult-formálódott az egyszeri és megismételhetetlen csoda. A "magzat", mielőtt az egyedfejlődés végjátékában felismerhettük volna apró csőrét és óriási szemeit, előtte bejárta a törzsfejlődés összes korábbi stációját is, majd első nagy nekifeszülésével kiszabadította magát a tojáshéj "tojáséjéből". Döbbenetes volt, hogy nedves tollazata, hunyorgó tekintete és botladozó lépései ellenére tökéletes harmóniában volt a zene kádenciájával, a diadalmas megérkezés zárómotívumával.

Ez a mű nem véletlenül szerepelhetett a pesti mozik műsorán akkoriban, annak ellenére, hogy csak 10 évvel voltunk '56 után, és mindenki tudta, hogy az Egmont-nyitány, mely végigkísérte a képsorokat, az akkor ellenforradalomként aposztrofált forradalom egyik (csaknem a legfontosabb) szimbóluma volt. Mondom, ennek ellenére nem véletlenül vetíthették a Körúton. Az 1965-ös cannes-i filmfesztiválon (rövidfilm kategóriában) ugyanis nagydíjat kapott, vagyis elnyerte az Arany Pálmát. Rendezője, fényképezője Vadász János, időtartama pedig megegyezik az Egmont-nyitányéval: 8 perc 50 másodperc.

Hála a Videán "publikáló" Daazo.com filmcstornának, most újra láthatjuk és hallhatjuk a magyar filmtörténetnek ezt a legendás, de már-már elfeledett rövidfilmjét. Jó gyönyörködést, ámulást, gondolkodást!

********************************************************************************

A videó linkje: http://videa.hu/videok/film-animacio/nyitany-aranypalma-cannes-csirke-5gtKlHadkt3GpZyv


szólj hozzá: Nyitány