Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Különleges “szellemi” kiruccanás!

2011.12.02

 

Még a korábbi bejegyzés idején nem láttam infókat a líbiai társadalom mai állapotáról, de épp most kering néhány érdekes adat ezekről. (Forrás: Internet) Íme néhány kiragadott részlet - lehet hogy már csak múlt időben aktuális…:

1. Líbiában mindenkinek állampolgári jogon jár az ingyenes elektromos áram, vagyis senki sem fizet villanyszámlát

2. Líbiában a bank állami tulajdonban van, és 0% kamatot számít fel a líbiai állampolgároknak adott kölcsönök után,

3. A saját otthon alapvető emberi jog Líbiában.

4. Minden újdonsült házaspár 60 ezer Dinárt (kb. 50.000 USD) kap az államtól, hogy az első otthonukat megvehessék, és családot alapíthassanak.

5. Az oktatás és az egészségügyi ellátás teljesen ingyenes Líbiában. Kadhafi "rémuralma" előtt a líbiaiak 25%-a tudott írni-olvasni, ma ez az arány 83%!

6. Ha egy líbiai állampolgár gazdálkodással szeretné megkeresni a kenyerét, akkor az államtól kap földterületet, házat, gazdasági épületeket, vetőmagot illetve az induló állatállományt. Mindezt természetesen ingyen!

7. Ha egy líbiai polgár nem talál az országon belül olyan oktatási intézményt, vagy egészségügyi ellátó helyet amire szüksége van, az állam fizeti a külföldi tanulását vagy ellátását. Ezen kívül havonta 2300 USD ellátást biztosít lakhatásra és autókölcsönzésre.

8. Ha egy líbiai autót vásárol, az állam kifizeti a vételár felét.

9. Líbiában a benzin ára 0,14 USD literenként. Ez a mai magas USD/HUF árfolyammal számolva is csak 31 Ft...

10. Líbiának nincs külső adóssága, a háború nyomán a nemzetközi bankokban befagyasztott betéteinek összege hozzávetőleg 150 milliárd USD. Szerintem sosem fogják viszont látni...

11. Ha egy líbiai nem talál munkát a diplomája megszerzése után, az állam mindaddig fizeti neki az adott ágazatra jellemző átlagbérrel megegyező bérpótló támogatást, míg nem talál munkát.

12. A líbiai olajexportjából befolyó pénzek egy részét az állam közvetlenül a líbiai polgárok bankszámlájára utalja. Minden állampolgár részesedik tehát a nemzeti ásványkincsek értékesítéséből származó bevételekből.

13. Minden anya aki gyermeknek ad életet, 5000 USD-nek megfelelő összeget kap.

14. Az élelmiszereket ártámogatással lehet megvásárolni, 40 loave kenyér 0,15 USD vagyis kb. 34 Forint. Azt sajnos nem tudtam kideríteni, hogy hány kiló 40 loave..

15. A líbiaiak 25%-a rendelkezik egyetemi diplomával.

16. Kadhafi öntözési projektjének köszönhetően a sivatagi ország gyakorlatilag egész területe ellátott ivóvízzel.

Megfeledkeztem róla, de most pótolom a mulasztásomat. Néhány sor a líbiai adórendszerről: Líbiában minden jövedelem adóköteles. Havi 1000 LD jövedelemhatárig (ez kb 189.000 Ft) 5 azaz ÖT % az adókulcs, e fölött 10%

Mindenki fizet ezenkívül jövedelemtől függően 1-3% úgynevezett Dzsihád adót, és 3,75% nyugdíj járulékot. Ezek önmagukban is barátságosnak tűnnek, főleg, ha beszámítjuk, hogy nincs villanyszámla, és évente mindenki kap állami támogatást (gondolom, ez az olajexportból származó juttatás), ami egyedülállóknak 1800 LD/év, házasoknak 2400 LD/év és még gyermekenként további 300 LD/év. Aki nem hiszi, járjon utána: http://www.worldwide-tax.com/libya/libya_tax_regime.asp

A bejegyzésnek ezzel még nem értünk a végére, még egy fontos dolog van, ami mindenképpen említést érdemel.

Mielőtt a NATO és az USA bombázni kezdte Líbiát és üldözni Kadhafi elnököt, az ENSZ egy díjat akart adományozni az ezredes részére, az emberi jogok területén elért eredményeiért. Nem furcsa, hogy az az ember, akit az ENSZ márciusban még kitüntetéssel jutalmazna az emberi jogok területén elért eredményeiért, az őszre "brutális diktátor"-rá válik? Nem meglepő, de elképesztő!

Itt olvasható az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének Emberi Jogi Tanácsa közgyűlésének jelentése:

http://www2.ohchr.org/english/bodies/hrcouncil/docs/16session/A-HRC-16-15.pdf

Egy mondatot lefordítottam azoknak, akik nem kívánják elolvasni az egész jelentést:

"Több delegáció is elismeréssel vette tudomásul az ország (Líbya) elkötelezettségét az emberi jogok területén. . "

És most nézzük, hogy mely országok képviselői értettek egyet Kadhafi ezredes díjazásával (szintén a fenti dokumentumból derül ki):

Dánia, Kína, Olaszország, Hollandia, Mauritánia, Szlovénia, Nicaragua, Oroszország, Spanyolország, Indonézia, Svédország, Norvégia, Ecuador, Magyarország, Dél-Afrika, a Fülöp-szigetek, Maldív-szigetek, Chile, Szingapúr, Németország, Ausztrália, Kazahsztán, Lettország, Angola, Nigéria, Kongó, Burundi, Zambia, Ruanda, Burkina Faso, Szenegál, Elefántcsontpart, Dzsibuti, Zimbabwe.

Ezen országok NATO képviselői a jelek szerint nem osztották ezt a véleményt...

És bizony-bizony, Magyarország képviselője is egyetértett abban, hogy Kadhafi ezredes díjat érdemel. Vajon melyik politikus "honfitársunknak" illett volna Kadhafi halálának napján szembeköpnie saját magát?

http://www.menszt.hu/a_tarsasagrol/magyar_ensz_kepviseletek_es_nemzeti_bizottsagok

Források:
http://nsnbc.wordpress.com/2011/11/01/un-report-offers-smoking-gun-proof-of-nato-and-us-lies-about-libya/
http://www.mathaba.net/news/?x=629174
Read more: http://www.emberiseg.hu/portal/blog/2011/11/meghokkento-libia/#ixzz1f0KfWTef
 
Úgy néz ki tehát jelenleg, hogy Kaddáfi barátunk “kabátlopási ügybe” keveredhetett… Adózzunk emlékének még egy idézettel A Zöld Könyv-ből. (Külön érdekesség összevetni Szent István Intelmei-vel!)
O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O
A TÁRSADALOM TÖRVÉNYE
A törvény kérdése a kormányzási eszköz problémájához hasonló. Ezt sem sikerült még a modern korban megoldani, habár a történelem bizony időszakaiban megtalálták a megoldást.
Érvénytelennek és igazságtalannak kell tekintenünk azt, hogy egy bizottság vagy parlament hozzon törvényt a társadalom számára.
Ugyancsak érvénytelen és antidemokratikus, ha egy személy vagy egy bizottság, vagy egy parlament módosítja, illetve visszavonja a társadalom törvényét.
Mi tehát a társadalom törvénye? Ki szövegezi meg? Mi a jelentősége a demokrácia szempontjából?
Bármely társadalom valódi törvénye a szokás / hagyomány /, vagy a vallás. Vagyis minden arra irányuló kísérlet, hogy e két forráson kívül álló törvényt hozzanak bármely társadalom számára, érvénytelen és illogikus. Az alkotmányok nem jelentik a társadalom törvényét. Az alkotmány ember alkotta alaptörvény. Ennek az ember alkotta alaptörvénynek forrásra van szüksége, hogy igazolhassa magát. A modern korban a szabadság problémája abban áll, hogy az alkotmányok váltak a társadalom törvényévé. Ezek az alkotmányok azonban csak a világon uralmon lévő diktatórikus kormányzási eszközök, az egyének és pártok nézetére támaszkodnak. Bizonyítja ezt az egyes alkotmányok közötti eltérés, habár az emberi szabadság mindenütt ugyanaz. Az eltérés oka a kormányzási eszközök felfogásának különbözőségében keresendő. Itt van a modern világban a szabadság sebezhető pontja. A módszer, amellyel a kormányzási eszközök uralkodni akarnak a népek fölött, bennfoglaltatik az alkotmányban, s kényszerítik az embereket, hogy engedelmeskedjenek neki azoknak a törvényeknek a nevében, melyek az alkotmányból származnak, amely viszont a kormányzási eszköz elképzelésének és temperamentumának köszönheti létét.
A diktatórikus kormányzási eszközök törvénye a természeti törvény helyére lépett. Az ember alkotta törvény elfoglalta a természetes törvény helyét, s így az objektív kritériumok eltűntek. Az ember ugyanaz mindenütt. Fizikai felépítése és ösztönei is azonosak. Ezért vált a természetes törvény a mindenütt azonos emberek logikus törvényévé. Később viszont az alkotmányok, az ember alkotta törvények úgy kezdtek tekinteni az emberekre, mint akik nem azonosak. Erre más igazolásuk nincs, mint hogy a kormányzási eszközök, az egyén, a parlament, az osztály, a párt valamennyien uralkodni akarnak a népeken. Így azt látjuk, hogy az alkotmányok rendszerint megváltoznak a kormányzási eszköz változásával. Ez azt bizonyítja, hogy az alkotmány a kormányzási eszközök temperamentumát tükrözi, az ő érdekeiket szolgálja, s nem természetes törvény.
Ez a szabadságot fenyegető veszély, mely ott rejlik az emberi társadalom valódi törvényének elvesztésében, illetőleg ember alkotta törvényekkel történő helyettesítésében, melyeket a kormányzási eszköz adott ki a célból, hogy uralkodjék a tömegeken. Ellenkezőleg, a kormányzati eszköznek kell követnie a társadalom törvényét.
A társadalom törvénye nem lehet megfogalmazás és kodifikálás tárgya. A törvény fontosságát az adja, hogy ez az a döntő kritérium, melynek alapján meg lehet különböztetni az igazat a hamistól, a helyest a helytelentől, az egyének jogait a kötelességeiktől. A szabadság mindaddig veszélyeztetett helyzetben van, ameddig nincs a társadalomnak egy szent, szilárd szabályokon nyugvó törvénye, melyet nem változtathat meg, vagy helyettesíthet semmiféle kormányzási eszköz. Sőt, a kormányzási eszköznek kell követnie a társadalom törvényét. Jelenleg azonban az egész világon a népek felett ember alkotta törvények uralkodnak, melyek a kormányzási eszközök hatalomért vívott harcának megfelelően változtathatók vagy visszavonhatók. Az alkotmányokra elrendelt időnkénti népszavazások sem elegendőek, mert a népszavazás maga is a demokrácia becsapása, hiszen csak egyetlen szót, egy “igen”-t, vagy egy “nem”-et engedélyez. Az ember alkotta törvények ereje a népszavazás elfogadására kényszeríti a népeket. Az alkotmányra történő népszavazás azonban még nem jelenti azt, hogy ez lenne a társadalom törvénye, hanem csak azt, hogy ez az alkotmány, vagyis a népszavazás tárgya, semmi több.
A társadalom törvénye örök emberi örökség, mely nemcsak az élők tulajdona. Éppen ezért, egy alkotmány megszövegezése, s a jelenlévők megszavaztatása meglehetősen komikus jellegű.
Az ember alkotta alkotmányokból származó ember alkotta törvények teli vannak az ember elleni anyagi büntetésekkel. A szokásjogban ilyen büntetéseket szinte nem találunk. A szokásjog emberhez illő morális, nem pedig anyagi büntetéseket ró ki. A vallás átfogja és magába olvasztja a szokásjogot. Anyagi büntetéseinek legnagyobb részét az utolsó ítélet napjára halasztja el. Legtöbb előírása tanítás, útmutatás és kérdésekre adott válasz. Ez a törvény juttatja kifejezésre a legmegfelelőbben az ember iránti tiszteletet. A vallás csak szélsőséges esetekben ír elő azonnali büntetést, amikor ez elengedhetetlen a társadalom védelmére.
A vallás magába olvasztja a szokásjogot, ami a népek természetes életének kifejezője. Így a szokásjogot is tartalmazó vallás a természetes törvény megerősítése is. A nem vallási és nem szokásjogi törvények az embernek a másik ember ellen hozott csinálmányai. Következésképpen érvénytelenek, mert nem a természetes forráson, a szokásjogon és valláson alapulnak. ()
O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O