Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az újpesti zsinagógában

2011.09.19

Az EU kulturális-napok keretében vasárnap felkerekedtünk néhányan, és kihasználtuk a szép időt és a “nyitott kapuk” lehetőségét a közeli zsinagóga meglátogatására. Annyira közeli, hogy speciel én magam naponta eljárok előtte – több mint 50 éve - és eddig nem gondoltam, hogy valaha is betérek.

p9183852.jpgHol is kezdjem? Bizonyos szempontból nagyobb utazást lehet így tenni, mintha valamilyen egzotikus repülőútra fizetne be valaki. Persze ehhez megfelelő “idegenvezető” is kell! Szerencsénkre nekünk kettő is akadt: először a gyülekezet elnöke vezetett körbe a szépen ujjáépített épületben (1944-ben kifosztották, lerombolták), és a körséta végén – ráadásként -még kiváló zsidó viccekkel is szórakoztatta a megjelenteket. Szerény becslése szerint több ezer viccet képes bármikor előadni!

Még mielőtt erre sor került volna – megérkezett a helyi rabbi (jelölt), és átvette a fonalat. Először a világi elnök képességeit és családfáját ajánlotta figyelmünkbe , majd kérdések-válaszok következtek.

No ekkor már leültünk – szó szerint, és átvitt értelemben is: hiszen annyi szimbólum és szokás visszaköszönt más vallásokból, hogy egyre inkább otthon érezhette magát katolikus és protestáns is. A szentély építészeti kialakítása, az örökmécses, a férfiak és nők elkülönítése, stb. stb. mind ismerős (arab épp nem volt közöttünk – de arab szimbólummal találkozhattunk). Hamar megtudtuk a kipáról, hogy tudásunk véges lehetőségére emlékeztet, soha ne feledjük, hogy nem lehetünk olyanok mint az Isten – vagyis mindentudók! A szent és profán közti elhatárol(ód)ás jele ez, ami mindent átsző a zsidó hagyományban. Talán innen ered az elkülönülés is?? Megtudhattuk, hogy évszázadok-évezredek óta ez a hagyomány három fő ágazatot (szemléletet) követ: az ortodox szemlélet szerint a Tórát betü szerint kell értelmezni, van azután egy “ahány ház annyi szokás” szemlélet (mert nincs papi hierarchia!) és végül mindennek egy misztikus értelmezési lehetősége – ami annyira “titkos”, hogy amit öt perccel előbb mondott valaki, azt is lehet másképp értelmezni a jelenben, nem hogy több ezer éves írásokat! No ez persze csak vicc akar lenni, de mindenesetre talán ez is magyarázat a “csavaros zsidó észjárás” kialakulására! Jelentősen befolyásolta ezt maga a héber írás is (aminek az alapjait föníciából “importálták”!), mivel nem tartalmaz magánhangzókat!

Így azután rabbi legyen a talpán aki első olvasatra megért egy ilyen szöveget!

Ebből azután sok bonyodalom származik – néha egyik másik gyülekezet kiátkozása is -, amitől persze az élet nem áll meg. Jellemző a “végletes” zsidó mentalitásra, hogy az hogy egy rabbi istenhívő-e, vagy sem – az mindenkinek magánügye... A hit nem kérdés - elválik a vallás(gyakorlás)tól.

Megtudhattuk továbbá, hogy egy rabbinak minimum nyolc évig kell tanulnia (de jellemző a 10-14 év!) mire felavatják. Napi 2-3 órát ezalatt az idő alatt a Tóra olvasására fordít.

Egyaránt mesélt személyes életútjáról (Erdélyből román nyelvterületről érkezett) – az Újpest-i zsinagóga és város eredetéről - amiben történelmi szerepe volt szinte az egész monarchia zsidóságának! Mondanom sem kell hogy hatalmas “utazást” tettünk - egyhelyben ülve!

Végezetül hallhattuk a sófár figyelmeztető hangját, majd megköszönve az “idegenvezetést”, a kipát ugyan letettük, de magunkkal vittünk egy érzést:

Ezt az “ismerkedést” folytatni kell, mert tudásunk egymásról valamiért nagyon hiányos!

 

A mappában található képek előnézete Az újpesti zsinagóga

 

Profilkép