Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Autómosástól az agymosásig

2011.10.14

 “Pedig mindenkor a legördögebb nadály a sugdosó maga.”
(Katona József: Bánk bán)

 
A minap – hála az égnek – valaki komolyan figyelmeztetett: Ne engedd gondolataid közé a csatornatölteléket! Ezt mondta, amikor a szellemi fekáliát árasztó (szenny)csatornák “termékein” rágódtam.
Elgondolkoztam. “Az autódat időnként lemosod, ugye – az agyadat meg önként beszennyezed?” tehette volna még hozzá. Hogy is van ez? Milyen könnyű észrevétlenül besétálni a hazugság csapdájába: már az agymosás szó is hazugság! Amikor precizen “agymocskolást” kellene mondani!?!
 
A szó veszélyes fegyver, és van aki fegyvertelen – szólt a sláger, vagy 40 éve. Igen veszélyes, mert ha a szenny, a hazugság vírusa, egyszer átment a józan eszünk gátján, akkor már úgy szaporodhat az agyunkban, mint egy vírus a táptalajon! Generációkon át! Elég, ha egy kicsi hazugság megtapad az elméd egy apró tekervényében – már el is indultál az állattá válás útján! Durva?! Lehet, de igaz, mert egyetlen, ami megkülönböztet minket igazán az állatoktól, az az értelmes emberi szó és beszéd! Ami a gondolatok “adathordozója”! Ez az egyetlen, amiben a makogó majmoktól, ugató kutyáktól (stb) különbözhetünk. Ha ez beszennyeződik – akkor jobb az állatoknak!
 
“Ugyanabból a szájból jő ki áldás és átok. Atyámfiai, nem kellene ezeknek így lenni!” (Jakab 3. leveléből)
 
Ne csodálkozzunk tehát, ha annyian rosszul érzik magukat a bőrükben – hiába smink és fodrász, testet gyötrő “alakformálás”, ha ott belül terjed a vírusos hülyeség. Naponta ezerrel.
 
…hasonlatosak vagytok a meszelt sírokhoz, a melyek kívülről szépeknek tetszenek, belől pedig holtaknak csontjaival és minden undoksággal rakvák….(Mt.23,27)
 
Csak addig vagy fegyvertelen amíg (el)hiszed a hazugságot!

Amíg beveszed, hogy nem különbözünk az állatoktól. Pedig mindenki tudja, hogy egy állat soha nem tud hazudni, pláne hülyeségekre tanítani az utódait. Az ilyen “tanítás” segítségével terjedhet azután a hülyeség generációkon át. “Tudományos” alapon. Csak ne feledjük: a
tudomány története tévedések története! - természetesen, hiszen tévedni emberi dolog! Erre megint csak mi vagyunk képesek (jogosak?)…, ami újabb bizonyíték, hogy mégsem vagyunk állatok!
 
Hogy is van ez akkor? Mindenkinek szabad akarata van, “legyen a te hited szerint”. Aki ezek után is az állatoktól származtatja magát – lelke rajta. Mindenki csak magáért felel.
Ettől persze még lehetnek barátaink – az állatok. Az igazi (sic!) állatok. Eszetlen ember nehezen, mert sajnos a hülyeség a legborzasztóbb betegség: ugyanis mindig másnak fáj.
 
 Emberek, nem vadak -
elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel,
 nem kartoték-adat.
Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
 szép, komoly fiadat!   (J.A)
 
Nos lassan-lassan alaposan kijátszogatjuk magunkat. Szokás szerint, csak amikor már mindent kipróbáltunk, akkor vesszük elő a „használati utasítást”. Pedig az ott hevert évezredek óta…
 

Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok…, hétszeresen jaj: (Mt. 23,13-31)